Minősítés
ISO 9001
E-mail
glutenenzym@gmail.com
Telefon
0036702241737
Kérjen ajánlatot!

Mi az a glutén?

Mi a Glutén?

A glutén egy fehérje komplexum, amely túlnyomórészt
prolaminból és glutelinből áll. A cöliákját a gliadin váltja ki a
búzában előforduló prolaminból. A gliadin viszont 200-300
aminosavból áll, amelyek között a leggyakrabban a glutamin és a
prolin fordulnak elő. Az emésztőrendszer az ilyen prolinban
gazdag fehérje molekulákat, mint a gliadint, nem képes
lebontani. Az egyik következmény az lehet, hogy a szervezet az
ilyen idegen fehérjékre allergiás reakcióval reagál.

Ez a világnépesség akár 13%-át érintheti. Ezen, beleket érintő
immunológiai betegség kialakulását genetikai prediszpozíció
(DQ2 és DQ8 HLA- osztály –II-gének) elősegíti.

A glutén (hivatalos szakkifejezéssel a sikér) két fehérje a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában találhatók a keményitővel együtt. A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki. Mivel vízben nem oldódnak, tisztíthatóak a keményítő kimosásával.

 

Gluténérzékyenység okai!

A gluténérzékenység – gluténszenzitív enteropathia –cöliakia

Már évszázadok óta ismert betegségről van szó, bár sokáig úgy gondolták, hogy csak a csecsemők, kisgyermekek kinőhető betegségéről van szó.
Mára már bebizonyosodott, hogy a gluténérzékenység – cöliákia végleges, életre szóló betegség – állapot is lehet.
Lényegében a vékonybél nyálkahártya súlyos elváltozásával járó betegség, mely egész életre szóló, végleges gluténintolerancia, gluténérzékenység okoz.

A gluténérzékenység okai, kialakulása:

A leggyakrabban fogyasztott négy gabonafajta (búza, rozs, árpa, egyes esetekben a zab is) glutén nevű fehérjéje tartalmazza a cöliákiás szervezet számára a toxikus alkotórészt, a gliadint. A cöliakia a gliadin által kiváltott intolerancia.
A gliadint, a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el.

2.Kórképek, amelyeknél válaszreakció
alakul ki gluténre.
Az ismert klasszikus életfogytiglan fennálló cöliákia mellett,
amely klinikailag manifesztálódik, a gluténérzékenység további
formái is előfordulnak, amelyeket gyakran nem ismernek fel,
azonban panaszokat okoznak, és hosszútávon szövődményes
betegségekhez vezetnek. Az előzőekben tett
megkülönböztetést a felnőttkori gluténérzékenység (cöliákia)
és a gyermekkori gluténérzékenység (hazai sprue) között ma
már nem alkalmazzák, mivel manapság ismert, hogy a
gluténérzékenység manifesztációjának életkora nem releváns,
lévén egy és ugyanazon betegségről van szó. Ezen felül a
cöliákia a serdülőkor alatt nem nőhető ki, egy életen keresztül
fennáll. Ettől el kell határolni a búza allergiát (valamint a
pékasztmát), ahol a búza alkotóelemeivel szembeni allergiás
reakció alakul ki (a szájban és garatban, a tüdőben és
gasztrointesztinális traktusban). Az, hogy a búza allergia
életkorfüggő-e, és növekvő életkorral csökken-e, vitatott(4).

Cöliákia
A klinikailag manifesztálódott cöliákia egy immunológiai
betegség, amely minden életkorban jelentkezhet. A betegséget
egy gabonafehérje frakció (glutén-polipeptidek) indukálja, és a
vékonybél nyálkahártyában kialakuló krónikus gyulladásos
reakcióhoz vezet. Szövődményként a bélbolyhok atrófiája és a
tápanyagok, mint pl. fehérjék, vitaminok (elsősorban Fólsav, K és
D vitamin), ásványi anyagok (kalcium, magnészum) és
nyomelemek (elsősorban vas, cink, foszfát) hiányos felszívódása
alakul ki.
A tünetek különféleképpen alakulhatnak, a teljes
tünetcsoporttól (hasmenés, tömeges, zsírosan fénylő, bűzlő
zsíros széklet, étvágytalanság, fogyás) egészen hasfájásig,
rosszullétig, neurológiai és pszichiátriai panaszokig. Gyerekeknél
növekedési zavar alakulhat ki, gyakran ekcémás bőrtünetek,
mint pl. psziriázis, is megállapíthatók. A hiányos tápanyag
felszívódás hiányállapotokhoz (vashiány), fokozott
fetrőzéshajlamhoz és számos szövődményes betegséghez, mint
pl. oszteoporózis, vezethet. Az 1-es típusú cukorbetegséget is
gyakran asszociálják a cöliákiával. A vékonybélben csökkent
felszívódási képesség ezen felül gyakran vezet ahhoz, hogy laktóz
és fruktóz tartalmú élelmiszereket és zsírokat rosszul torelál
a szervezet, így híg széklet, felfúvódás és hasfájás alakul ki.
Egy tanulmány alapján a cöliákia betegek 40%-a
laktóz intoleranciában is szenved. (5) Ennek a hátterében a
cöliákia miatti boholy atrófia áll, ami miatt a laktázaktivitás
csökkenése alakul ki.

A tünetek különféleképpen alakulhatnak, a teljes
tünetcsoporttól (hasmenés, tömeges, zsírosan fénylő, bűzlő
zsíros széklet, étvágytalanság, fogyás) egészen hasfájásig,
rosszullétig, neurológiai és pszichiátriai panaszokig. Gyerekeknél
növekedési zavar alakulhat ki, gyakran ekcémás bőrtünetek,
mint pl. psziriázis, is megállapíthatók. A hiányos tápanyag
felszívódás hiányállapotokhoz (vashiány), fokozott
fetrőzéshajlamhoz és számos szövődményes betegséghez, mint
pl. oszteoporózis, vezethet. Az 1-es típusú cukorbetegséget is
gyakran asszociálják a cöliákiával. A vékonybélben csökkent
felszívódási képesség ezen felül gyakran vezet ahhoz, hogy laktóz
és fruktóz tartalmú élelmiszereket és zsírokat rosszul torelál
a szervezet, így híg széklet, felfúvódás és hasfájás alakul ki.
Egy tanulmány alapján a cöliákia betegek 40%-a
laktóz intoleranciában is szenved. (5) Ennek a hátterében a
cöliákia miatti boholy atrófia áll, ami miatt a laktázaktivitás
csökkenése alakul ki.

A leaky gut-brain hipotézis

  • a glutén és kazein peptidek elégtelen lebontása a bélben
  • Ia glutén és kazein peptidek intesztinális felvétele zavart intesztinális
    barrier (leaky gut) miatt
  • Élelmiszer peptidek a szérumban áthaladnak a vér-agy gáton
    gliadorphinok és Casomorphinok csatlakozása az opoid receptorokhoz
    az agyban
  • negatív hatások a figyelem, szociális interakciók és tanulás fejlődésére

A boholy atrófiával összefüggésben tárgyalják a „leaky gutbrain
hipotézist“. E szerint káros élelmiszerpeptidek
áthaladnak a vér-agy gáton és ott negatív hatásokat fejtenek ki,
mint pl. figyelemdeficitek, álmosság, stb. A cöliákiában
szenvedő gyerekek gyakran sírósak és rossz hangulatúak.

  • Diagnózis: Szérum IgA-antitestek szöveti tranzglutamináz
    ellen, valamint adott esetben egy vékonybél biopszia. A HLADQ
    genotípus meghatározása csak kivételes esetekben
    történik, mivel a HLA DQ2 és HLA DQ8 kimutatása csupán
    arra utaló indikátor, hogy ezeknél a betegeknél a cöliákia
    kialakulhat, de nem biztos, hogy ki is fog alakulni.
  • Terápia: Mivel mind a mai napig nem léteznek a cöliákia
    kezelésére kialakított speciális gyógyszerek, az egyetlen ismert
    kezelés az élethosszon át tartó kerülése a glutén
    tartalmú élelmiszereknek.
  • Nem-cöliákiás gluténérzekénység
    A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (másképp búza
    érzékenységet) 2011/12-ben vezették be a nemzetközi cöliákia
    szekértők konszenzus megbeszélései alapján, mint új gluténre
    vonatkoztatott kórképet. Ez alatt olyan panaszok kerültek
    összefoglalásra, amelyeket a búza-, vagy glutén tartalmú
    élelmiszerek fogyasztása idézi elő.
    Ezen panaszok hasonlítanak a cöliákia, vagy az irritábilis
    bél szindrómára: telítettség érzése, hasfájás, hasmenés, de
    olyan diffúz panaszok is megjelenhetnek, mint levertség, fejés
    végtagfájdalmak, valamit depresszív hangulat. Továbbá
    ezekben az esetekben fokozottan jelentkeznek
    extraintesztinális panaszok, mint a központi idegrendszeri,
    izom- és dermatológiai tünetek. A labormarkerek a
    klinikailag manifesztálódott cöliákiával szemben azonban
    negatívak (anti-tTG).
    A diagnózis felállítása egy hat hetes, glutén tartalmú termékek
    szigorú kerülésével járó diéta mellett történik. Amennyiben a
    glutén tartalmú táplálkozás visszatérését követően a tünetek
    ismét jelentkeznek, fenti kórkép feltételezhető. Ellentétben a
    cöliákiával a nem-cöliákiás gluténérzékenység egy idő múlva –
    akár évek elteltével – megint elmúlhat. A búza-érzékenység
    diagnózisa ennek értelmében egy kizáráson alapuló diagnózis.

A gluténérzékenység okozta emésztőszervi tünetek

Mivel a gluténérzékenyek vékonybelében a bélbolyhok tönkremennek, ellaposodnak, így már nem tudnak megfelelően működni.
Egyénfüggő, mennyi gluténtartalmú élelmiszert kell elfogyasztani ahhoz, hogy jelentkezzenek a tünetek. Egyeseknél már a legkisebb adag is kiválthat tünetek, másoknál viszont csak akkor jelentkeznek a kellemetlen tünetek, ha nagyobb mennyiségű glutént fogyasztanak el, például megesznek több szelet kenyeret.

  • krónikus és/vagy görcsös hasmenés, has felpuffadása, hasfájás
  • hányinger, hányás
  • emésztetlen tömeges, zsírfényű széklet
  • tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktáz hiány – laktózérzékenység),
  • fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye
  • visszatérő hólyagok, aphthák rendszeres megjelenése a szájban
  • ezeken kívül előfordulnak különleges tünetek is

Gluténérzékenység tünetei gyermekeknél

Miért kell külön kiemelni a gyermekeket?
Egyrészt, mert ők még nem minden esetben tudják elmondani a megfelelő szavakkal a tüneteiket, más részt vannak olyan tünetek, amit inkább a szülő, pedagógus hamarabb észlel.

A tünetek a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásának kezdete után igen gyorsan megjelennek, az éhező gyermekekre hasonlítanak, hiszen valójában tényleg éheznek, a tápanyag felszívódás hiánya miatt.

  • hasfájás, hasmenés
  • erősen kidomborodó has, vékony végtagok,
  • nyűgösség, levertség, kedvetlenség, étvágytalanság,
  • visszamaradás a fejlődésben, izomzatuk erőtlen, bőrük rugalmatlan
  • a vérszegénység miatti sápadtság, véralvadási zavar
  • az A-vitamin-hiány miatt fertőzésekre való hajlam
  • a D-vitamin-hiány miatt pedig csontnövekedési zavarok vagy csontdeformáció jelentkezhetnek
  • fehérje hiány miatt ödéma (ez esetleg elfedheti a súlyelmaradást)
  • nemi érés is késhet

A cöliákia (közismert nevén, elavult szóhasználattal lisztérzékenység) világ népességének körülbelül 1%-át érintő betegség ma már bármely életkorban jelentkezhet. A betegség kimutatására szolgáló immunológiai módszerek fejlesztése lehetővé tette, hogy egyre több cöliákiás beteget lehessen azonosítani, így kijelenthető, hogy ma minden századik embernél igazolható a cöliákia, mint gluténintolerancia aktív, vagy tünetszegény, tünetmentes formája.

A cöliákia előfordulása egyre gyakoribb, azonban azok a gluténérzékenyek, akik tudnak a betegségükről, valójában csak egy töredékét fedik le a cöliákiás betegek számának.