Mi a Glutén?
A glutén egy fehérje komplexum, amely túlnyomórészt
prolaminból és glutelinből áll. A cöliákját a gliadin váltja ki a
búzában előforduló prolaminból. A gliadin viszont 200-300
aminosavból áll, amelyek között a leggyakrabban a glutamin és a
prolin fordulnak elő. Az emésztőrendszer az ilyen prolinban
gazdag fehérje molekulákat, mint a gliadint, nem képes
lebontani. Az egyik következmény az lehet, hogy a szervezet az
ilyen idegen fehérjékre allergiás reakcióval reagál.
Ez a világnépesség akár 13%-át érintheti. Ezen, beleket érintő
immunológiai betegség kialakulását genetikai prediszpozíció
(DQ2 és DQ8 HLA- osztály –II-gének) elősegíti.
A glutén (hivatalos szakkifejezéssel a sikér) két fehérje a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában találhatók a keményitővel együtt. A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki. Mivel vízben nem oldódnak, tisztíthatóak a keményítő kimosásával.
Gluténérzékyenység okai!
A gluténérzékenység – gluténszenzitív enteropathia –cöliakia
Már évszázadok óta ismert betegségről van szó, bár sokáig úgy gondolták, hogy csak a csecsemők, kisgyermekek kinőhető betegségéről van szó.
Mára már bebizonyosodott, hogy a gluténérzékenység – cöliákia végleges, életre szóló betegség – állapot is lehet.
Lényegében a vékonybél nyálkahártya súlyos elváltozásával járó betegség, mely egész életre szóló, végleges gluténintolerancia, gluténérzékenység okoz.
A gluténérzékenység okai, kialakulása:
A leggyakrabban fogyasztott négy gabonafajta (búza, rozs, árpa, egyes esetekben a zab is) glutén nevű fehérjéje tartalmazza a cöliákiás szervezet számára a toxikus alkotórészt, a gliadint. A cöliakia a gliadin által kiváltott intolerancia.
A gliadint, a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el.
2.Kórképek, amelyeknél válaszreakció
alakul ki gluténre.
Az ismert klasszikus életfogytiglan fennálló cöliákia mellett,
amely klinikailag manifesztálódik, a gluténérzékenység további
formái is előfordulnak, amelyeket gyakran nem ismernek fel,
azonban panaszokat okoznak, és hosszútávon szövődményes
betegségekhez vezetnek. Az előzőekben tett
megkülönböztetést a felnőttkori gluténérzékenység (cöliákia)
és a gyermekkori gluténérzékenység (hazai sprue) között ma
már nem alkalmazzák, mivel manapság ismert, hogy a
gluténérzékenység manifesztációjának életkora nem releváns,
lévén egy és ugyanazon betegségről van szó. Ezen felül a
cöliákia a serdülőkor alatt nem nőhető ki, egy életen keresztül
fennáll. Ettől el kell határolni a búza allergiát (valamint a
pékasztmát), ahol a búza alkotóelemeivel szembeni allergiás
reakció alakul ki (a szájban és garatban, a tüdőben és
gasztrointesztinális traktusban). Az, hogy a búza allergia
életkorfüggő-e, és növekvő életkorral csökken-e, vitatott(4).
Cöliákia
A klinikailag manifesztálódott cöliákia egy immunológiai
betegség, amely minden életkorban jelentkezhet. A betegséget
egy gabonafehérje frakció (glutén-polipeptidek) indukálja, és a
vékonybél nyálkahártyában kialakuló krónikus gyulladásos
reakcióhoz vezet. Szövődményként a bélbolyhok atrófiája és a
tápanyagok, mint pl. fehérjék, vitaminok (elsősorban Fólsav, K és
D vitamin), ásványi anyagok (kalcium, magnészum) és
nyomelemek (elsősorban vas, cink, foszfát) hiányos felszívódása
alakul ki.
A tünetek különféleképpen alakulhatnak, a teljes
tünetcsoporttól (hasmenés, tömeges, zsírosan fénylő, bűzlő
zsíros széklet, étvágytalanság, fogyás) egészen hasfájásig,
rosszullétig, neurológiai és pszichiátriai panaszokig. Gyerekeknél
növekedési zavar alakulhat ki, gyakran ekcémás bőrtünetek,
mint pl. psziriázis, is megállapíthatók. A hiányos tápanyag
felszívódás hiányállapotokhoz (vashiány), fokozott
fetrőzéshajlamhoz és számos szövődményes betegséghez, mint
pl. oszteoporózis, vezethet. Az 1-es típusú cukorbetegséget is
gyakran asszociálják a cöliákiával. A vékonybélben csökkent
felszívódási képesség ezen felül gyakran vezet ahhoz, hogy laktóz
és fruktóz tartalmú élelmiszereket és zsírokat rosszul torelál
a szervezet, így híg széklet, felfúvódás és hasfájás alakul ki.
Egy tanulmány alapján a cöliákia betegek 40%-a
laktóz intoleranciában is szenved. (5) Ennek a hátterében a
cöliákia miatti boholy atrófia áll, ami miatt a laktázaktivitás
csökkenése alakul ki.
A tünetek különféleképpen alakulhatnak, a teljes
tünetcsoporttól (hasmenés, tömeges, zsírosan fénylő, bűzlő
zsíros széklet, étvágytalanság, fogyás) egészen hasfájásig,
rosszullétig, neurológiai és pszichiátriai panaszokig. Gyerekeknél
növekedési zavar alakulhat ki, gyakran ekcémás bőrtünetek,
mint pl. psziriázis, is megállapíthatók. A hiányos tápanyag
felszívódás hiányállapotokhoz (vashiány), fokozott
fetrőzéshajlamhoz és számos szövődményes betegséghez, mint
pl. oszteoporózis, vezethet. Az 1-es típusú cukorbetegséget is
gyakran asszociálják a cöliákiával. A vékonybélben csökkent
felszívódási képesség ezen felül gyakran vezet ahhoz, hogy laktóz
és fruktóz tartalmú élelmiszereket és zsírokat rosszul torelál
a szervezet, így híg széklet, felfúvódás és hasfájás alakul ki.
Egy tanulmány alapján a cöliákia betegek 40%-a
laktóz intoleranciában is szenved. (5) Ennek a hátterében a
cöliákia miatti boholy atrófia áll, ami miatt a laktázaktivitás
csökkenése alakul ki.
A leaky gut-brain hipotézis
- a glutén és kazein peptidek elégtelen lebontása a bélben
- Ia glutén és kazein peptidek intesztinális felvétele zavart intesztinális
barrier (leaky gut) miatt
- Élelmiszer peptidek a szérumban áthaladnak a vér-agy gáton
gliadorphinok és Casomorphinok csatlakozása az opoid receptorokhoz
az agyban
- negatív hatások a figyelem, szociális interakciók és tanulás fejlődésére
A boholy atrófiával összefüggésben tárgyalják a „leaky gutbrain
hipotézist“. E szerint káros élelmiszerpeptidek
áthaladnak a vér-agy gáton és ott negatív hatásokat fejtenek ki,
mint pl. figyelemdeficitek, álmosság, stb. A cöliákiában
szenvedő gyerekek gyakran sírósak és rossz hangulatúak.
- Diagnózis: Szérum IgA-antitestek szöveti tranzglutamináz
ellen, valamint adott esetben egy vékonybél biopszia. A HLADQ
genotípus meghatározása csak kivételes esetekben
történik, mivel a HLA DQ2 és HLA DQ8 kimutatása csupán
arra utaló indikátor, hogy ezeknél a betegeknél a cöliákia
kialakulhat, de nem biztos, hogy ki is fog alakulni.
- Terápia: Mivel mind a mai napig nem léteznek a cöliákia
kezelésére kialakított speciális gyógyszerek, az egyetlen ismert
kezelés az élethosszon át tartó kerülése a glutén
tartalmú élelmiszereknek.
- Nem-cöliákiás gluténérzekénység
A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (másképp búza
érzékenységet) 2011/12-ben vezették be a nemzetközi cöliákia
szekértők konszenzus megbeszélései alapján, mint új gluténre
vonatkoztatott kórképet. Ez alatt olyan panaszok kerültek
összefoglalásra, amelyeket a búza-, vagy glutén tartalmú
élelmiszerek fogyasztása idézi elő.
Ezen panaszok hasonlítanak a cöliákia, vagy az irritábilis
bél szindrómára: telítettség érzése, hasfájás, hasmenés, de
olyan diffúz panaszok is megjelenhetnek, mint levertség, fejés
végtagfájdalmak, valamit depresszív hangulat. Továbbá
ezekben az esetekben fokozottan jelentkeznek
extraintesztinális panaszok, mint a központi idegrendszeri,
izom- és dermatológiai tünetek. A labormarkerek a
klinikailag manifesztálódott cöliákiával szemben azonban
negatívak (anti-tTG).
A diagnózis felállítása egy hat hetes, glutén tartalmú termékek
szigorú kerülésével járó diéta mellett történik. Amennyiben a
glutén tartalmú táplálkozás visszatérését követően a tünetek
ismét jelentkeznek, fenti kórkép feltételezhető. Ellentétben a
cöliákiával a nem-cöliákiás gluténérzékenység egy idő múlva –
akár évek elteltével – megint elmúlhat. A búza-érzékenység
diagnózisa ennek értelmében egy kizáráson alapuló diagnózis.
